Mi a különbség az esővíz, a szürkevíz és a feketevíz között? Cikkünkben rendet teszünk a gyakran kevert fogalmak között, és megmutatjuk azt is, hogyan csökkenthető az ivóvíz-felhasználás esővíz-hasznosítással.

Az esővíz hasznosítása több ezer éves gyakorlat: az ókori Krétán már kiforrott vízgyűjtő rendszereket építettek, a római házakban a tetőről lefolyó vizet gyűjtötték, a magyar várak ciszternái pedig háborús időkben akár a túlélést is biztosíthatták. Ma egészen más eszközök állnak rendelkezésünkre, a kérdés azonban lényegében ugyanaz: mit kezdjünk a tetőnkre hulló vízzel? Hagyjuk elfolyni, vagy megtartjuk arra az időre, amikor szükségünk lesz rá? És milyen rendszert válasszunk az igényeinknek megfelelő hasznosításhoz? 

Az esővíz-hasznosításról, vízmegtartásról és tudatos vízgazdálkodásról készített szakmai tartalmainkkal az elmúlt három hónapban több százezer embert értünk el. Blogcikkeink mellett közösségi média felületeinken is rendszeresen foglalkozunk a témával, szakmai anyagainkat pedig egyre több hazai szakmai, gazdasági és agrármédium dolgozza fel.

Egy 100 négyzetméteres tetőre évente akár 60 ezer liter csapadék is hullhat. Miközben egyre hosszabbak a száraz időszakok, az intenzív záporok vizének jelentős része gyorsan elfolyik. Megmutatjuk, hogyan lehet az esővizet összegyűjteni, hasznosítani és – megfelelő adottságok mellett – helyben elszikkasztani.

Hordó, IBC-tartály, föld alatti ciszterna vagy komplett esővízhasznosító rendszer? Közel 500 Facebook-hozzászólás érkezett arra a kérdésünkre, mi történik a tetőről összegyűjtött esővízzel. A válaszokból kirajzolódik, hogyan gondolkodunk ma a vízmegtartásról – és milyen kérdésekre keresik még sokan a választ.

Az összegyűjtött esővíz önmagában még nem használható fel. Ahhoz, hogy eljusson a WC-hez, a mosógéphez vagy az öntözőrendszerhez, megbízható nyomásfokozó szivattyúra és összehangolt rendszerre van szükség. Cikkünk bemutatja, miért kulcsszereplő a szivattyú az esővízhasznosításban, és miért érdemes komplett rendszerben gondolkodni.