Egy 100 négyzetméteres tetőre évente akár 60 ezer liter csapadék is hullhat. Miközben egyre hosszabbak a száraz időszakok, az intenzív záporok vizének jelentős része gyorsan elfolyik. Megmutatjuk, hogyan lehet az esővizet összegyűjteni, hasznosítani és – megfelelő adottságok mellett – helyben elszikkasztani.

Hordó, IBC-tartály, föld alatti ciszterna vagy komplett esővízhasznosító rendszer? Közel 500 Facebook-hozzászólás érkezett arra a kérdésünkre, mi történik a tetőről összegyűjtött esővízzel. A válaszokból kirajzolódik, hogyan gondolkodunk ma a vízmegtartásról – és milyen kérdésekre keresik még sokan a választ.

Az összegyűjtött esővíz önmagában még nem használható fel. Ahhoz, hogy eljusson a WC-hez, a mosógéphez vagy az öntözőrendszerhez, megbízható nyomásfokozó szivattyúra és összehangolt rendszerre van szükség. Cikkünk bemutatja, miért kulcsszereplő a szivattyú az esővízhasznosításban, és miért érdemes komplett rendszerben gondolkodni.

Az esővíz-hasznosításnál a legtöbben a tartály méretére figyelnek, pedig legalább ennyire fontos, milyen víz kerül bele. Megmutatjuk, miért az esővízszűrő az egyik legfontosabb – és leginkább alulértékelt– eleme egy hosszú távon is megbízható rendszernek.

Mekkora esővíztartály kell egy családi házhoz? Cikkünk bemutatja, hogyan befolyásolja a tetőfelület, a vízfelhasználás, a szikkasztás és a rendszertervezés a megfelelő méret kiválasztását, és miért érdemes rendszerben gondolkodni az esővízhasznosítás során.

A legtöbb szikkasztási probléma nem az építéskor, hanem évekkel később jelentkezik. Cikkünkben bemutatjuk, miért nem elég ma már a kavicságyas megoldás, és hogyan működnek a korszerű blokkos és alagutas szikkasztórendszerek.